Kubica: szerencsére nem egy tragédia. Nem tudom, Olvasóink hogy vélekednek, de számomra az lett volna egy tragédia, ha Robert belehal ebbe a balesetbe. Így végeredményben egy nagyon csúnya baleset volt, amit hál’ istennek és az orvosoknak, túlélt. Hozzá kell tennem, hogy 2006 óta ismerjük egymást. A magyar versenyen találkoztunk és azonnal "beleszerettem" a csodálatos közép-európai humora és szerénysége miatt. A BMW-nek vezetett, akik a verseny előtt egy fogadást adtak a csapat tiszteletére. Ott kértem meg – és idézem a beszélgetést – „please don't change”, azaz „kérlek, ne változz meg”. Maradt is a régi. (Nem azért, mert én kértem meg, hanem mert ilyennek született.) Aranyos, kedves és villámgyors. Minden másik versenyző tartott tőle a pályán, de ugyanakkor nagyon szerették és szeretik is. Hogy a lengyelek Forma – 1-es rajongók lettek, az csak az Ő érdeme, merem állítani, hogy messze a legnépszerűbb ember Lengyelországban.

Amikor hazament, akkor is mindig a szüleivel és a legközelebbi barátaival töltötte napjait – az évek folyamán még egyetlen egy olyan képet nem láttam Róla, ahol jön ki egy éjszakai mulatóból, mint mondjuk a Hamilton vagy a Räikkönen. Semmi flanc, semmi megjátszás. Ő – talán Barrichello kivételével – az egyetlen versenyző, aki mindig megállt a Paddockban, kezet fogott és szót váltott. Soha nem volt körülvéve lakájokkal, lihegő PR-os nőkkel és férfiakkal. Hogy a 2011-es szezon szegényebb lesz nélküle, ahhoz nem fér kétség. Bárkit tesznek a helyére ideiglenesen, egyikük sem lesz olyan gyors, mint Ő lett volna, kivéve Räikkönent, de állítólag az nem jött össze. Bevallom, nekem a sok ezer lengyel szurkoló is hiányozni fog a Hungaroringen, egy extra színt, extra hangulatot adtak a versenynek, a pályának. Robert, gyere vissza hamar! Már hiányzol!