Habár az útjaim manapság már igen ritkán vezetnek arrafelé, ma reggel épp a régi kedvenc boltomnál álltam meg egy kicsit dumálni. Odabenn ismerős arcra lettem figyelmes…
Na, de ne rohanjunk ennyire előre. Emlékeztek még Ákosra? Az a kisfiú, akit tolószékbe száműzött az élet, mégis olyan csillogó mosollyal kormányozta a számítógépes autóját, amilyen csillogást egészséges gyermek szemében ritkán látni.
Akkor még Formula.hu néven hasítottunk, a Microsoft pedig megtámogatott bennünket egy remek kis csomaggal, míg olvasóink egy része befizetett Ákosnak egy Xboxra.
Nem is kell mondanom, a cikkben lévő képek magukért beszélnek – a srác kitörő örömmel szakította le a celofánt a játékokról, a kis kiegészítőkről stb.
Szóval ma ismerős arcra lettem figyelmes. Ákos anyukája nézelődött az egyik pultnál. Odaléptem hozzá: „Szia, mi a helyzet Ákossal?”
Az anyuka kissé elszomorodva: „Nem túl jó a helyzet, a nyáron sokat romlott az állapota. beszéltem az orvossal, de nem tud mit tenni, azt mondta.”
Beszélgettünk még, én ugyanis épp fel akartam őket keresni, hogy egy ötletemről tájékoztassam, és az esetleges orvosi engedélyt megbeszéljük.
Ákos ugyanis nagy autórajongó. Imádja a Tuning verdákat, és úgy egészében a szép autókat, a száguldást. A Facebookon egyik „száguldós” ismerősöm épp segítséget nyújtana egy kis élményszerzéshez. A Hungaroringen lenne egy kis lotusos autóztatás, de nem tudjuk még, hogy mikor lenne aktuális és, hogy mennyire bírná Ákos. Őt ugyanis ma már eléggé meg kell támasztani, hogy ülni tudjon, a versenyautókban pedig tényleg egészen fixen kell tudni ülni, amiben persze nagy segítség a biztonsági öv. Kérdés, hogy a kis teste hogyan bírja mindezt, de egy lassabb körrel bizonyára nem lesz gond.
Most épp ezen dolgozgatunk. Már a pilóta is megvan, jó kis meglepetés lenne :)
Az anyuka benne van, valahogy még a hungaroringi utat is kifizetnék, ha sikerülne a meglepi. Nem vagyunk közel, több mint 200 km, de ennyit megérne biztosan.
Egyelőre ennyiben is maradtunk, elköszöntünk, majd amikor kiléptem, épp ott ült Ákos, kinn várta az anyukáját a tolószékben. Visszarohantam egy Tuning magazinért a boltba, emlékeztem, hogy annak az ajándéknak mindig nagyon örült. Nem volt ez másképp most sem, bár mintha kissé kedvtelenebb lenne, ezúttal nem ugrott úgy rá, mint egy kisoroszlán, de a mosoly azért kiült az arcára. Persze kicsit szégyenlősebb is, mint kisebb korában.
Különben egy kis gyógykezelésen is gondolkodom. Úgy 100 000 Ft körüli összeg lenne, de ha a konzultáció után azt mondják, hogy segítene, akkor valamennyivel beszállnánk. Jó lenne kicsit megerősíteni a kis száguldóst, aki egyébként hamarosan áttér joystickes székre, szóval egy fokozattal magasabbra kapcsol. Legalább így…
